Évente nagyságrendileg 30 ezer diák vesz részt a Selye János Diáklaborhálózat programjain. A Nemzeti Innovációs Ügynökség által támogatott 30 diáklaborban megszervezett foglalkozások célja, hogy minél több fiatal érdeklődését keltsük fel a természettudományos és műszaki pályák iránt, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy Magyarországon tovább növekedjen a kutató-fejlesztők létszáma.
Egyre égetőbb szükség van a természettudományos és műszaki pályákon a képzett szakemberekre. A kémia, a biológia, a fizika vagy az informatika tárgyak népszerűsítése ezért elengedhetetlen, és nem lehet elég korán elkezdeni. Magyarországon az elmúlt időszakban dinamikusan nőtt a kutató-fejlesztői létszám: míg 2010-ben kb. 3000, addig jelenleg 1 millió főre közel 6500 kutató-fejlesztő jut, azonban a vezető európai országok esetében ez a szám 9-10 ezer, ami egyben ki is jelöli a célt Magyarország számára. A Selye János Diáklaborhálózat egy olyan, iskolai tanórákon túlmutató kezdeményezés, amely igazi sikertörténetté vált a hazai tehetséggondozás és innovációs oktatás területén. A projekt célja, hogy közelebb hozza a diákokat a tudományos élethez és a legújabb innovációk világához, mindezt modern eszközökkel és élményszerű tanulási lehetőségekkel. Az eredmények pedig magukért beszélnek: évente közel 30 ezer diák és több száz pedagógus vesz részt a laborokban szervezett eseményeken.
„A diáklaborhálózat alapját egy 2021-ben végzett átfogó kutatás adta, amely feltárta, hogyan lehet a meglévő diáklaborokat még jobban integrálni az innovációs ökoszisztémába. Az eredmények alapján a magyar kormány 2 milliárd forintot különített el a fejlesztésre, ami egyedülálló lehetőséget teremtett a hazai diáklaborok hálózatának fejlesztésére és bővítésére. Míg ma minden 3. hallgató választja a műszaki-természettudományos szakokat, addig szeretnénk, ha a diáklabor programhoz hasonló kezdeményezések révén 2030-ra már minden 2. hallgató így tenne. Ezért is döntöttünk arról, hogy tovább folytatjuk a Diáklabor hálózat fejlesztését a 2025-2028-as időszakban is, kiterjesztve a hálózatot a külhoni területekre is.” – emelte ki a projekt kapcsán Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója.
A projekt nemcsak a meglévő laborok fejlesztésére koncentrált, hanem új lehetőségeket is teremtett. Egy mobillabor létrehozásával például az ország bármely pontján elérhetővé váltak a legmodernebb kutatási eszközök. A támogatások révén pedig 10 pályázat nyert finanszírozást, amelyek közül 3 teljesen új labor jött létre, míg a meglévő laborok konzorciumi együttműködésben újultak meg, összesen 27 diáklabor bevonásával. Ennek köszönhetően Magyarország minden régiójában zajlottak fejlesztések, így a fiatalok bárhol részt vehetnek a programban.
A valódi értéket a program hatása jelenti: a megvalósult foglalkozások száma messze túlszárnyalta az eredeti terveket. A résztvevők számának emelkedését ráadásul tovább segítheti az a fejlesztés, amellyel a diaklabor.hu honlapon keresztül lehet keresni a foglalkozások között, a jövőben pedig jelentkezni rájuk.
A program különlegessége, hogy a NIÜ és a Magyarországi Diáklaborok Egyesülete együttes erővel dolgozik a célok elérésén: ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy a program hosszú távon fenntartható legyen, miközben új kapukat nyit meg a fiatalok számára a kutatói és innovációs pályák felé.
A Selye János Diáklaborhálózat nemcsak a tudományos pályák népszerűsítéséről szól, hanem arról is, hogy megmutassa: a tudomány izgalmas, kreatív és jövőformáló terület, amelyben mindenki megtalálhatja a helyét. A projekt folytatása újabb lehetőségeket teremt arra, hogy még több diák és pedagógus csatlakozzon ehhez az inspiráló kezdeményezéshez, amely valódi változást hoz a hazai tehetséggondozásban.
A NIÜ készített egy videót is a diáklaborhálózat működéséről, amely itt nézhető meg:
https://youtu.be/DVPAB0X0j7k?si=_2_b3pmS2UGdKUKu