Az informatikai tesztelési rendszerrel pályázó Cloud Network Technology Kft. kapta a 33. Magyar Innovációs Nagydíjat szerdán a Parlamentben.
Köszöntőjében az Országgyűlés alelnöke kiemelte a kormányzati támogatások és intézkedések jelentőségét, mert szerinte ezeknek is köszönhető, hogy a kutatók és fejlesztők száma 2010 óta 2023 végéig 54 ezerről 74 ezerre nőtt. Latorcai János ugyanakkor hangsúlyozta, hogy lehet bármilyen jó egy kormányzati stratégia, a megvalósításukhoz mindig kellenek az új lehetőségeket kereső, jobbra törekvő, sikeres termékeket előállító vállalkozások. Sajnos az EU az innovációs versenyben messze lemaradt, a hátránya számos téren már behozhatatlan, terveivel ellentétben nem lett a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasága, a korábbi célkitűzéshez képest az utóbbi 20 év során legalább 2 ezer milliárd euróval kevesebbet költött innovációkra - mondta. Nem kedvezők a kilátások sem, hiszen a tagállamok költségvetései túlterheltek, a kiadásaik folyamatosan nőnek - tette hozzá, megjegyezve, hogy bízik abban: az ukrajnai háború lezárásával felszabaduló forrásokból a kutatások és beruházások jelentős összegekhez juthatnak.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára az összefogás jelentőségét hangsúlyozta az innovációk fellendítése érdekében. Véleménye szerint sikeres fejlesztésekhez a kutatókon kívül szükség van támogató intézményi közegre, oktatási rendszerre, tudományos hálózatra, állami és piaci támogatókra, és olyan gazdasági környezetre, amely lehetővé teszi az eredmények eljuttatását az emberekhez.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az ember legfontosabb tőkéjének a tudást nevezte, véleménye szerint Magyarországnak is erre kell alapoznia a jövőjét. Hozzátette: a belföldi vállalkozásokon az adók és az adminisztráció egyszerűsítése mellett leginkább a tudásátadás segíthet. Főképp a kisebb cégeknek jelentene sokat, ha megtanulnák a mesterséges intelligencia használatát, ami ugyan nem teszi fölöslegessé az emberi gondolkodást, de akár 40 százalékos hatékonyságnövekedést is eredményezhet. Fontos az adatalapú elemzés és döntés elsajátítása is, ezért az MKIK több tízezer vállalkozáshoz akarja ezt a tudást eljuttatni rövid időn belül - mondta. Innovációra szükség van, hiszen az elmúlt évek legsikeresebb vállalkozásai is mind olyan társaságok voltak, amelyek egyetemekkel, kutatóintézetekkel dolgoztak együtt, magas hozzáadott értéket állítottak elő. Magyarországon ma csaknem 5500 innovatív cég van, és ha mások is megkapnák a fejlődéshez szükséges lehetőségeket, 5 éven belül 8 ezer is lehetne - hangsúlyozta.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, a pályázat szervezőbizottságának vezetője úgy fogalmazott: a Magyar Innovációs Nagydíj eszköz az ország innovációs teljesítményének javítására, a díjátadó pedig jó alkalom az eredmények és a feladatok áttekintésére. Hangsúlyozta, hogy a szervezők célja most is ugyanaz, mint a kezdeteknél, vagyis a gazdasági teljesítmény és életminőség felzárkóztatása az európai szintre. Ennek az alapja a tudás, amely Magyarországnak azért különösen fontos, mert jelentős tőke és technológiai fölény híján csak erre és a kezdeményezőkészségre támaszkodhat.
Bőthe Csaba, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója ismertette: a pályázatra 30 nevezés érkezett, bár a szervezők szerint ennél bizonyára több innováció jött létre Magyarországon az előző felhívás óta. A benyújtott innovációk 900 milliárd forint többletbevételt hoztak a kidolgozóiknak, ez a korábbi évekhez képest kimagasló eredmény. A legtöbb pályázat agrár- és informatikai területről érkezett, többségük a fővároson kívülről, és csaknem háromnegyed részük saját kutatási-fejlesztési tevékenység eredménye. Bőthe Csaba üdvözölte, hogy a fejlesztések jelentős része a dróntechnológiához, a mesterséges intelligenciához, az űrkutatáshoz, a biotechnológiához és az informatikai biztonsághoz kapcsolódik, mert ezek a következő időszak kulcsfontosságú ágazatai.
A Cloud Network Technology győztes pályázatának bírálói kiemelték, hogy a komáromi cég fejlesztése töredékére csökkentette a szerver rackek (tároló szekrények) tesztelési idejét. Tálos Péter, a cég vezetője a nagydíj átvételekor hangsúlyozta, hogy a hozzáadott érték zöme mindig ott van, ahol az értékláncot uralják, ezért kellene elérni, hogy magyar vállalkozások is uraljanak globális értékláncokat.
Az Ipari Innovációs Díjat kisműholdplatform-fejlesztésért a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft. kapta. Az Informatikai Innovációs Díjat az Ericsson Magyarországnak ítélték az 5G mobil szabványosításában végzett munkájáért. Az Agrár Innovációs Díj nyertese a precíziós gazdálkodási szoftvert fejlesztő AGRON Analytics Kft. Környezetvédelmi Innovációs Díjban részesült az Innomedio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely új fuvarszervezési rendszert dolgozott ki. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 2024. évi Innovációs Díja a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-hez került, hatékony mikrobiológiai megoldásáért az akkumulátorgyártás-melléktermék kezelésére. A Magyar Innovációs Szövetség 2024. évi Startup Innovációs Díját a Fraudshiled Security Europe Kft.-nek ítélték oda adathalász támadások ellen kifejlesztett kiberbiztonsági megoldásukért.
A Magyar Innovációs Nagydíjat a Magyar Innovációs Szövetség alapította 1992-ben. A pályázatot azóta minden évben meghirdetik, a februárban zárult kiírást az alapító intézmény és a KIM mellett az Agrárminisztérium (AM), az Energiaügyi Minisztérium (EM), a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is támogatta.
Forrás: MTI
Képek forrása: Magyar Innovációs Szövetség
