News

A hallgatói visszajelzések és a tantárgyfelvételi időszakokhoz való jobb illeszkedés miatt 2025. szeptember 19-ig van lehetősége jelentkeznie a doktoranduszoknak a Pathway to Business programra. A kifejezetten PhD-hallgatóknak szóló vállalkozásfejlesztési program célja, hogy a doktori kutatásokból származó eredményeket piacképes innovációvá alakítsa, és elősegítse új, kutatásalapú vállalkozások megszületését.

Már lehet nevezni a 14-20 év közötti középiskolások számára meghirdetett 35. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára (OTIO), amely elsősorban a természettudományok iránt érdeklődő diákok pályázatait várja innovatív ötletekkel, találmányokkal, koncepciókkal, projektekkel. Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára, a NIÜ vezérigazgatója szeptember 12-én Budapesten, a 35. OTIO meghirdetésén hangsúlyozta: abban hisznek, hogy minél korábban el kell kezdeni foglalkozni a tehetségek ügyével, és éppen ezért ezt már a köziskolákban meg kell tenni.

Pathway to Business néven vállalkozásfejlesztési program indul a magyarországi egyetemeken tanuló PhD-hallgatók számára. Az ösztöndíjat, mentorálást és projektfinanszírozást is kínáló programra online formában szeptember 15-ig jelentkezhetnek a doktoranduszok - jelentette be Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója 2025. augusztus 30-án a Debrecen Egyetemen.

HSUP BASE néven középiskolásoknak indít képzést innovációs ismeretekről, startup alapításról és vállalkozásépítésről a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ). A program célja, hogy gyakorlatiorientált módon már középiskolás korban megismertesse a fiatalokat azon alapvető ismeretekkel, amely az innovatív vállalkozások alapításához szükséges. A NIÜ évente 800 millió forinttal járul hozzá a középiskolás és egyetemi tanulók innovációs ismereteinek bővítéséhez, ezzel erősítve a hazai innovatív vállalkozói utánpótlást.

Az egyetemi tudás hasznosítása elengedhetetlen az hazai felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és Magyarország versenyképességének erősítésében. Ezt szolgálja a Proof of Concept (PoC) pályázat is, amelynek révén 16 egyetemi és kutatóintézeti technológiai transzfer cég (TTC) összesen 3,45 milliárd forintnyi támogatást tud arra fordítani, hogy piacképes projektjeit továbbfejlessze megvalósítsa. A nyertes pályázók a mai napon Budapesten találkoztak, hogy megosszák egymással gondolataikat, tapasztalataikat.

Csapattagonként 1-1 millió forintos kiemelt ösztöndíjat kapnak a legpiacképesebbnek ítélt egyetemi innovációs projektek a Hungarian Startup University Program (HSUP) keretében. A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) gondozásában futó két féléves egyetemi kurzust idén is a Demo Day zárta július 3-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszán. Az eseményen neves szakemberekből álló zsűri előtt 15 csapat mutatta be innovatív projektjét, amelyek közül a legígéretesebbek szakmai felajánlásokkal is gazdagodtak.  

15 egyetemi és kutatóintézeti technológiai transzfer cég (TTC) összesen 3,45 milliárd forintnyi támogatás révén ígéretes, piacképes projekteket tud megvalósítani a Proof of Concept (PoC) pályázat keretében. A magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma fejlesztésének stratégiai célja a hazai egyetemeken és kutatóintézetekben zajló tudástermelés gyakorlati hasznosítása, vagyis, hogy minél több projektből szülessen piacképes termék, technológia, szolgáltatás.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus kezdeményezésére került elfogadásra az Országgyűlés által az a törvény, amely egyedülálló módon kapcsolja össze a világszínvonalú csúcskutatást és a korai tehetséggondozást, ezáltal globálisan is kiemelkedő fejlődési utat biztosít a jövő magyar tudósai és innovátorai számára. Az Élvonal Program missziója, hogy olyan világszínvonalú környezet jöjjön létre Magyarországon, amely egyrészt elősegíti, hogy a jövő magyar Nobel-díjasai itthon végzett kutatásaikkal érdemeljék ki a tudomány legfontosabb elismerését, másrészt hozzájárul a kiemelkedő hazai hozzáadott értéket előállítani képes magyar mélytechnológiai (tudományos és műszaki áttöréseket piacra vivő) szektor felépüléséhez.

A nemzeti laboratóriumok a gazdaság és a társadalom számára egyaránt fontos témákkal foglalkoznak - hangsúlyozta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója 2025. június 12-én, csütörtökön a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025 szakmai konferencián a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Minden terület – legyen az tudomány, művészet, sport vagy épp technológia – akkor válik igazán izgalmassá a fiatalok számára, ha vannak benne példaképek. Olyan emberek, akik inspirálnak, akik megmutatják, mire képes a kíváncsiság, a kitartás és a kreativitás. Ezért is fontos, hogy minden évben megemlékezzünk a magyar feltalálókról, és felhívjuk a figyelmet a munkájukra – különösen most, amikor 2025-öt és 2026-ot az Országgyűlés a Magyar Tudomány Évének nyilvánította. Az apropó: a Magyar Tudományos Akadémia és könyvtára idén ünnepli 200. születésnapját.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) az egyik legsikeresebben működő nemzeti laboratórium - mondta Palkovics László mesterséges intelligenciáért (MI) felelős kormánybiztos 2025. június 2-án, hétfőn a MILAB szakmai napján Budapesten, a SZTAKI-ban (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet).

A magyar társadalom és gazdaság akkor lesz hosszú távon versenyképes, ha sikeresen tudjuk a magyar tudományos és műszaki áttöréseket innovatív termékekbe fordítani - hangsúlyozta Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója, a zsűri társelnöke a 34. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) díjainak 2025. május 31-i, ünnepélyes átadóján.